Ma reggelre megérkezett a jobb alsó 1-es fogam. Ennek ellenére az éjjel nagyon jól aludtam, de lehet, hogy az elmúlt néhány éjszaka nyugtalansága ennek volt köszönhető....

Mostanában szoktam már csócsálni egyedül különbőző finomságokat. A sárgarépát, babakekszet, almát, körtét és a kígyóuborkát nagyon szeretem, de ugyanez már nem mondható el a mandarinról. Azért azt is elszopogattam, de ami azt illeti nekem egy kicsit savanyú.

Tegnap anyukám megállapította, hogy milyen jó testvérek vagyunk mi hárman. Öröm nézni, hogy mennyire szeretjük egymást. Kitörő örömmel szoktam fogadni a tesóimat, amikor délután hazaérkeznek, ők pedig alig várják, hogy egy kicsit foglalkozhassanak velem. Dorina sátrat szokott építeni kettőnknek, kergetőzni szoktunk és persze egyfolytában ide-oda pakolászik engem. Ma énekelt nekem, amikor hazajött: csingóbe-csingóbe.... (ez lenne a Jingle Bells). Dani inkább a beszélgetős, éneklős játékokat szereti. Imádja például, ha kérdez tőlem valamit én pedig fejrázással válaszolok (bármi is legyen a kérdés).  Szóval ők azért imádnivalóak, amiért ilyen gondoskodóan bánnak velem én pedig egyszerűen így vagyok összerakva. :) Anya szerint egy pici baba minden részletében úgy néz ki, hogy egyszerűen ne lehessen nem szeretni. Ezek szerint ezért puszilgatja állandóan az összes alkatrészemet...

Igazi kos vagyok, nem kikerülöm a tárgyakat, hanem fejjel eltolom. A kisasztalt például fel is emelem, ha pont alatta támad kedvem felállni.

Apa elment ma és hozott nekem egy új gyerekülést. Eddig a Graco hordozóban ültem, de mostantól már végre kilátok majd az ablakon. Nagyon kényelmes kis ülés ez, mert a Brendonban már egyszer kipróbáltuk. Menet közben is dönthető, így akkor sem lesz baj, ha esetleg elalszom egy hosszabb úton. Most egy darabig még nem tudom kipróbálni, mert még mindig taknyos vagyok, így a szoba ablakából nézegetem az első havat. Bizony, mert tegap leesett az első (az idén, meg persze az én életemben is). Maga a végeredmény nemigen izgat (Fehérek a tetők? Na és?) viszont amikor esik, azt tátott szájjal nézem. Még sírva is fakadok, ha anya elvisz az ablaktól.

Múlt éjjel felkeltem enni 3-kor, aztán sajnos nem tudtam visszaaludni egy darabig a köhécselés miatt. Ezért ma nem is mentünk anyával, Amirával és Ágival az IKEA-ba. Pedig jó lett volna, de sebaj, majd bepótoljuk. Amira egyébként nem sokkal idősebb nálam, most múlt 11 hónapos. Van egy nővére is, akit Dorinának hívnak és az én szintén Dorina nevű nővéremmel elválaszthatatlan barátnők. Egy csoportba járnak az oviban. Napközben sokkal jobb a helyzet, csak néha köhögök. Remélhetőleg elég lesz a Stodal szirup. Egyébként meglehetősen szeretem, örömmel szopogatom a fecskendőt, amiből kapom. 

Dani elment a papával az iskolai TDK (Tudományos Diák Kör) versenyre. Nagyon szurkolunk neki, mert tavaly sikerült megnyernie a másodikos évfolyamon a fiúk közt. Eszes kis fickó, csak egy kicsit szórakozott és szétszórt. Éva néni (a tanítőnénije) "megnyugtatott", hogy ezen a téren ne várjunk változást, mert ő ilyen. Órák alatt elépítgeti a kis tornyait ceruzákból, de azért figyel ám. 

Anyának ma levelet írt (virtuálisat persze) Ivett barátnője. Már a terhesség 9. hetében jár. Két nagylányuk mellé (Mirtill és Lilla) szeretnének egy kisfiút, vagy esetleg egy 3 kiscsajt. :) Én személy szerint jobban örülnék egy fiúcskának, mert bizony katonás rendben várják a szekrényben a kinőtt ruháim az ő érkezését. Viszont ha lány lenne.... szóval legyen kisfiúúúúúúú!!!! 

Bizony, már ilyen ügyes vagyok, pedig még csak december 1-én leszek 8 hónapos

Ilyet is tudok, és rengeteget gyakorlom,mert nagyon tetszik

Ma délelőtt elvitték a rezgős pihenőszékemet. Most már elég rég óta nem használtuk, mert hát nem vagyok ugye az a pihenős fajta, enni pedig már az etetőszékemben szoktam. AZ első néhány hónapban jókat aludtam a rezgős székben. Néha még az udvarra is levittük és ott aludtam benne a cseresznyefa alatt. Sőt még a Sanyi bácsiék házavató bulijára is elvittük és a nagy zaj ellenére ott is álomba rezgetett. Szóval nagyon szerettem, de most már csak a helyet foglata itthon.

Ma megint egy új dologgal örvendeztettem meg anyáékat. Ha nagyon örülök valaminek, "ülve repülök".  Ha ezt még fejrázással is kombinánlom, hát....

Most már egyre gyakrabban elengedem a kapaszkodómat, amikor állok. Ugyan még csak néhány másodpercre, de már nagyon szépen ügyesen megtartom magamat.

                                           Így lazítottam benne 20 naposan :)

Délelőtt eljött hozzám az új védőnénim. Nagyon kedves, mosolygós, fiatal. Mindenfélét feljegyzett rólam a füzetébe (amit mellesleg nagyon igyekeztem megszerezni). Felírta, hogy miket eszem, mennyit alszok, tudok ülni, mászni, felállni. Azt mondta hamarosan már kaphatok a főzelékekre tojássárgáját is összemorzsolva.

Tegnap apa megkínált egy kis Kinder csokival (persze, persze mindenki tudja, hogy még nem szabad, de hát 3. gyerek vagyok ugyebár) és hát én még ilyen finomat nem ettem. Anya tartotta nekem, bár nagyon igyekeztem, hogy megfoghassam, de valamiért nem engedték. Most már szemmel láthatóan felismerem, ha valaki eszik, mert odamegyek és kéregetni kezdek. SZinte mindent imádok, bár a mai halas babaétellel nem voltam igazán kibékülve....

Elalvás előtt még egy utolsó próbálkozás, hátha megszán és kivesz valaki.....

Néhány napja az állásból való földetérésem teljesen szolíd lett (eddig ugyanis oldalirányba vetettem magam földre). Most már vagy szépen lehuppanok ülésbe, vagy szép lassan leereszkedem.

Lett egy új szokásom is: a fejrázás. Ezt evés közben szereti különösen az anyukám. :)

Holnap délelőtt meglátogat engem az új védőnénim, mert ő még nem járt nálunk.

Voltunk ma délután Danival és anyával az Ibolya doktornéninél. Tápszert írt fel nekem (most a Humana baby-fit 1-est eszem, nagyon finom banános), meg a Daninak igazolást adott, holnap már mehet suliba.

Miután hazaértünk egy adagban raktam az egész nap gyűjtögetett kakit a pelusba, hát egészen a nyakamig ért. Nagy kár, hogy anyának ilyenkor nincs lelkiereje fényképezni egyet. Ruhástól rakott be a kádba és ott vetkőztetett le és mosott tisztára a zuhannyal. Nekem ez nagyon tetszett, bár este áldogáltam a kád mellett, hogy mehessek fürdeni, anya meg azt mondta ma már voltam. :(

Aztán pedig balettra vittük Dorinát a Csigaházba. Én már szereztem ott egy barátot is, Bálintnak hívják és nagyjából velem egyidős. Cuki, mosolygós kisfickó, akárcsak én.

Dorina énekli nekem az abc-t (a b c d f f g..... íme ez a abc)

Ma délelőtt anya, apa és Dorci elmentek itthonról. Dani és én a mamával maradtunk itthon. Hoztak egy csomó nagy pakkot, amikor hazaértek. Azt mondják a nagy fehér rács, amit egy dobozban hoztak miattam kerül fel a nagyszoba és az előszoba közé. Nem értem miért.....

Egy hete kb. megint kitaláltam egy dolgot, ami nagyon tetszik a felnőtteknek (elég furcsák). Ha játszom valamivel (ez általában rágcsálást jelent nálam) és ők kinyitják a szájukat, nagyon szívesen odanyújtom nekik is egy kis kóstolásra. Na ez azért sosem tart tovább 1-2 másodpercnél, mert még a végén nem kapom vissza.

Igen intenzív mosolygásra lehet engem bírni a következőkkel:

- megy a bogár viszi farkát, megeszi a Simi nyakát

- kerekecske, gombocska....

- mit mond a cica: miáááááúúúú

És amiket értek már:

- nem, nem (ezt nagyon utálom)

- fürcsi

- elfogyott

- brüm-brüm (autó)

- phű (kaki van)

- gyere (odamászom négykézláb)

- tapsi-tapsi