Szóval a nevem Simon. :)

Születésem 2008. április 1. :

Reggel 7-re mentünk be a kórházba, de mire burkot repesztettek pont 9 óra volt. Ekkor már egyébként jó 3 ujjnyi volt a méhszáj.
Ezután nagyon gyenge kis fájásokat érzett anya (úgy 3 és fél percenként), ezért kapott oxytocint, amitől kb 20 db 2perces fájással eltűnt a méhszáj és már jött is a kitolás. Az első kb 5 db-nál érezte, hogy valahogy nem jó irányba nyom ezért kivártunk még két fájást tolás nélkül. Utána viszont 2 tolófájásra (11 óra 47-kor) kint is voltam. Szóval az egész viharosan gyors volt.
Még a gát is teljes épségben maradt, így nem volt varrás sem. 
A három közül ez volt a legjobb szülés élménye anyának. A doki végig bent volt, jól eldumáltunk 1-1 fájás között.
Apa is végig ott volt. Ő meg azon csodálkozott, hogy végig tudott anyával kommunikálni (az első 2 szülésnél nem-igen jelzett vissza).

Szóval nagyon jó volt (na jó a kitolás azért fájt anyának).

Én pedig egyből, amikor anya hasára raktak (még köldökzsinórral) emelgettem a fejem. Iszonyú erős kis fickó vagyok.